Kicsi Latte ma reggel örökre itthagyott bennünket, gyors lefolyású halálos betegség miatt. Felfoghatatlan, hogy történhetett mindez egy 3 éves, életerős, ezidáig makk egészséges kutyával... a mi kiskutyánkkal... erre nincsenek szavak.
Our sweet Latte left us forever today morning, because of a rapidly developing fatal disease.
It's inexplicable, how it could have happened with a 3 year-old, healthy, young dog... with our little dog... there are no words to say.
A gyilkos kór neve: limfóma. Nyirokrák. Annak is valószínűleg egy nagyon agresszív formája támadta meg Latte-t, hogy ilyen gyorsan elvitte szegényt. 3 hete még semmi baja nem volt, majd kicsit furcsa lett... többet feküdt, kedvetlenebb volt, de evett-ivott rendesen, mozgott is, csak kevesebbet. Biztos ami biztos alapon elvittem orvoshoz, ahol fizikai vizsgálaton nem találtak különösebbet; viszont a hasi ultrahangon már látszott, hogy nagyobb a mája, és kissé inhomogén szerkezetű. Vérvétel... 5 nap múlva megvolt az eredménye: rosszak az értékei, de nem tudni mi a baj, szövettan kell. Ekkor már az összes tapintható nyirokcsomója meg volt duzzadva. Szövetminta vétel májból és egy nyirokcsomóból. 4 nap múlva az eredmény igazolta a legrosszabbat: limfóma. Nincs rá gyógymód, kemoterápiával lehet hosszabbítani az életén esetleg, de a kezelés után visszaesik. Gondolkodjunk rajta, akarjuk-e. Ehhez először ki kell venni egy nyirokcsomót műtéti körülmények közt, hogy meg tudják állapítani, milyen típusú és fokozatú limfóma. Ez a műtét holnap lett volna, de már nem kerülhetett rá sor... Latte szempontjából lehet jobb is - nem szenvedett sokat... igazából 2 hét volt, amikor beteg volt, napról napra rosszabb lett kicsit az állapota, de nem volt olyan nagyon rosszul. Nehezen vette a levegőt, az volt talán a legrosszabb. Evett, ivott, magától kiment ha úgy gondolta, láza sem volt; én pedig próbáltam a lehető legtöbb időt vele tölteni. Ekkor mindent szabadott neki, és ezzel kicsit sem élt vissza... Tegnap reggelre lett nagyon rosszul: magas láz, nem akart enni semmit, alig kapott levegőt. Ma reggel már a fejét se emelte fel, csak a szemével követett... 8 után nem sokkal pedig örökre lehunyta szemét. A szokásos "béka-pózában" békés arccal ment el...
Nagyon hiányzik, már most... Hálásak vagyunk, hogy 3 évig része lehetett az életünknek, sokat tanultam vele, mellette... igazi egyéniség volt, sokak kedvence, kicsi Latte... :(
